A FitoCanini tanácsadás során úgy tűnik, hogy az esetek 60-70%-ban a kutya főnöknek érzi magát otthon. Ezt kevesen ismerik fel, a legtöbb gazdi számára normális, hogy a kutya tolakodik és rámenős. A domináns viselkedés a gazdával szemben nagyon káros, mert állandóan magas a kutya stresszhormon szintje és az így kialakult élettani változások megbetegítőek számára.
A főnöki szerepet hívják az etológusok dominanciának. Minden falkában van vezér (pár), a többi tag pedig alárendelt. A domináns pozíció betöltése nagyobb terheléssel, feszültséggel jár a kutyának, különösen akkor, ha pozícióját nap, mint nap fenyegetik. Márpedig a gazdája ezt nap, mint nap megteszi, hiszen az élelem megszerzése és a territórium engedély nélkül elhagyása a kutya számára ezt jelentik.
Felismerni a domináns viselkedést
A kutya nem tolakodhat evésnél, sőt, ha kell, akár egy percig is nyugton kell ülnie a tányér előtt, amíg jelt nem ad a gazda, hogy ehet. Nem kaphat oda a csontért, nem léphet ő ki előbb a kapun, ajtón, csak a gazda után. Sétáltatásnál láb mellett kell tudnia menni. Ha húzza a pórázt (milyen gyakran látni ezt!), akkor ő megy elöl, ő a falkavezér. Természetesen, ha engedéllyel megy elöl a kutya vagy szabadon, az nem probléma.
Ha engedély nélkül felugrál (emberre, kanapéra), az szintén azt jelzi, hogy a kutya nem tartja vezetőnek a gazdáját, kvázi nincs szüksége tőle engedélyre. Természetesen önmagában nem az a gond, ha a kutya a kanapáén alszik vagy ölbe ugrik - ez ízlés és egyéni preferencia dolga: a kérdés az, hogy ezt a kutya magától, önállóan dönti el, vagy a gazda kéri/utasítja erre, engedi ezt számára.
A legjobb, ha kutyakiképző segítségét vesszük igénybe: a felismeréshez, és ha kell, a változtatáshoz. A szemléletváltás olyan kutyás műsorok is segítik, mint a „Csodálatos kutyadoki” vagy „A póráz két végén”. Ezekre rákereshetünk Youtube-on, sok érdekes tartalom elérhető (pl. Cesar Millan: falkavezér sorozat, emberképzés kutyákhoz)
Ha a kutya folyamatos feszültségben és stresszben él, azt vagy levezeti, vagy elfojtja. Feltétlenül ki kellene zökkenteni a kutyát ebből a szerepből, hogy ne legyen ő a rangsor elején. Így nyugodtan átadhatja a rangsorelső megterhelő szerepét valamelyik (kétlábú) családtagnak, ő meg kedvére ellazulhat. Aki nem jártas a kutyakiképzésben, annak érdemes egy kutyakiképzőtől segítséget kérnie.
Stressz és kutyabetegségek
A stresszhormonok mellékhatása, hogy gyengítik az immunrendszert, terhelik a májat és gátolják az emésztést, például leállítják a gyomorvédő anyagok termelődését. Allergiák és különféle pszichoszomatikus betegségek üthetik fel emiatt a fejüket. A legjobb feszültségoldó a sok, kellemes fáradtságérzetet adó, de nem túl intenzív mozgás, ugyanakkor nyugtató gyógynövényekkel is rá tudunk segíteni a feszültség oldására.
Nagyon jó, ha a kutya kiadósan tud mozogni, mert ezzel levezeti magából a feszültséget. Ezzel a stresszhormonok hatása mérséklődhet, számos, idegi eredetű (vagy szakszóval pszicho-szomatikus) betegséget megelőzve. Az intenzív mozgásra ez nem igaz, mert az szintén stressz a szervezetnek, de egy kellemes fáradtságérzetig történő szaladgálás minden kutyának jót tesz, testileg-lelkileg (ha bírják az ízületek, a szív, a tüdő és a gazdi).
Nagyon sokat foglalkozunk a pszichés terhelésből kialakuló betegségekkel, és azt tapasztaljuk, hogy a stresszhormonok és az allergia között is jelentős összefüggés van. Ezért az allergia fitoterápiás kezelésében nemcsak a májvédelem, de esetenként a feszültségoldás is egy fontos alappillér.
Domináns nőstényeknél általában vagy a máj, vagy a petefészek vonalon szokott probléma lenni (enyhe esetben csak időnként, rosszabb esetben állandóan, akár falkán, családon belül is). Ha ivartalanítás után is megmarad a domináns jellegű viselkedés, akkor a máj-stresszhormon kapcsolatra érdemes figyelni, célszerű időnként májregeneráló kúrákat tartani.
Viselkedési zavaroknál nagyon oda kell figyelni, hogy mit eszik a kutya. Az emberi házi koszt, felvágott, virsli, édesség, keksz, gabona, stb. nem használ az ilyen kutyának, mert megborul a bélflóra egyensúlya, ettől pedig idővel szivárgó bél szindróma alakul ki. Ez gyakori oka kisebb mikrogyulladásoknak, allergiának, hasmenésnek, de akár az agy-vér gáton átjutó vegyületek miatt agressziónak, epilepsziának is.
A gyorsan felszívódó szénhidrátok (cukrok) az inzulinszint ingadozása miatt hatnak kedvezőtlenül a kutya viselkedésére: felpörög, majd elvonul.
Érzelmek a túlélésért
Az érzelmek hátterében hormonális és idegi folyamatok állnak. Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mintha csak egy kémiai laboratóriumról lenne szó. Az érzelmek alapvetően a túlélést szolgálják: a félelem nagyszerű motor a meneküléshez, és a veszélyes dolgok későbbi elkerüléséhez. Az agresszió segíti az állatot abban, hogy megvédje az „erőforrásait” (táplálék, búvóhely) vagy a kicsinyeit, előre kerüljön a rangsorban és minél több párt szerezzen magának. Támadáskor és védekezéskor is szüksége van az agresszivitásra.
Kutatók bebizonyították, hogy a hirtelen fellépő, majd rövid időn belül megszűnő stressz jó hatással is lehet a kutya alkalmazkodó- és koncentráló képességére, míg a tartós negatív érzelmek megbetegítők tudnak lenni, elsősorban a stresszhormonok kiváltotta hatások miatt. Gyógynövényekkel sikeresen tudjuk oldani a feszültséget, akár hosszú távon is. Ez azonban ritkán elég önmagában ahhoz, hogy jelentősen változzon az állat viselkedése.
Stressz esetén a Canon-féle vészreakció lép életbe, melynek lényege röviden az, hogy a harchoz és a meneküléshez szükséges vázizmok vérellátása növekszik, miközben az emésztésért felelős szerveké/szöveteké csökken. A tartós stressz olyan stresszbetegséget okozhat, mint a gyomorfekély vagy a bél-agy-tengely közvetítésével kialakuló bélgyulladás. Egyes esetekben a freeze (fagyás) reakció lép fel, ami a szorongás egyik jele.
Az extrém erős, hirtelen érzelmek átélése szintén kiválthat betegséget, ezért igyekezzünk ezeket lehetőleg minimálisra csökkenteni a kutya életében. Ezt segíti a feszültséget oldó gyógynövények etetése is.
Mára az is bebizonyosodott, hogy az agy különféle vegyületek (pl. oxitocin, endorfin) révén közvetlenül képes befolyásolni az immunrendszer működését. Ezért lehetséges az, hogy aki szeretetteljes közegben él (vagy sokat nevet), az könnyebben meggyógyul egy súlyos betegségből is, mint aki depressziós, örömtelen élet él, ami már önmagában is életellenes és megbetegítő hatású.
Az érzelmek a túléléshez kötődnek. Egyesek úgy tartják, hogy az agy vegyületekkel jutalmazza a túlélést segítő tevékenységeket (dopamin okozta örömérzet), és nem jutalmazza azt, ami életellenes (többek között ilyen a szerotoninhiány kiváltotta depresszió).
Bővebben a dominanciáról
A Föld bolygó talán egyik legfontosabb törvénye - a gravitáció után - a „Ki a jobb?” kérdéssel írható le. Ez pedig nem más, mint a dominancia, a versenyszellem, a rangsorelsőségre való törekvés. Ez a kutyákban egy genetikailag kódolt, túlélést segítő program, ami végső soron a túlélést és a szaporodási sikert szolgálja.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nincs egyenlőség a Földön: sem emberek, sem állatok, sem ember-állat között. Amint két élőlény egy időben és egy helyen tartózkodik, és az egyikben feltámad a szándék (bármivel kapcsolatban), ütköznek az érdekek, és azonnal érvényesül a dominancia törvénye. Látványosan vagy észrevétlenül, de megkezdődik a rangsor kialakulása.
Az erősebb fél válik döntéshozóvá, irányítóvá, és ezzel a rendelkezésre álló erőforrásokon uralkodóvá. Amíg az ember a domináns, és kutyája örömmel végrehajtja kéréseit, addig senki nem beszél domináns viselkedési zavarról. Ennek ellenkezője azonban, amikor a kutya irányít, és nem a gazdája: nem is olyan ritka. Ez lehet csupán idegesítő (ugat, felugrál a kutya, nem hagyja abba, ha rászólnak), de akár odáig is fajulhat, hogy a fegyelmezési és korlátozó eszközök kerülnek a képbe.
A rangsorelsőség nem könnyű feladat az állat számára. Állandó készenléttel, összpontosítással jár, hiszen a harcok és támadások nem érhetik meglepetésként a kutyát. Ez idővel fárasztó és kimerítő.
Ehhez az állapothoz a kutya hormonjai adnak segítséget: hatásukra javul az összpontosítás (kognitív funkciók), ugrásra készen feszülnek az izmok, és az emésztés-jóllakottság paraszimpatikus (idegi-hormonális) állapota helyett a támadj-menekülj szimpatikus (idegi-hormonális) milliője határozza meg a kutya életfolyamatait.
Domináns viselkedésű embereknél (férfiaknál és nőknél egyaránt) megfigyelték a stresszhormonok és a tesztoszteron tartósan megemelkedett szintjét. A kutyák esetében is ismert, hogy a szervezet tesztoszteron szintje hatással van a nemi működésre, a libidóra, a viselkedésre, az emésztésre, az izmok anyagcseréjére, az immunrendszerre, az idegi működésre, a bélflórára, a mellékvesék működésére és a légzésre és keringésre – hogy a legfontosabbakat említsem.
Stressz esetén könnyebben alakulnak ki pszichoszomatikus és hormonális eredetű betegségek, illetve ezek következményei, például gyomorfekély, nehezített légzés, allergiák, immunrendszeri alulműködés, májfunciók csökkenése, stresszkólika, hasmenés, diszbiózis, stresszpontokon izomgörcsök, -letapadások, -rövidülések. Ezek célzott fitoterápiával is kezelhetők, melynek általában része a nyugtató hatás kifejtése is.
Az elmúlt években dokumentált több száz kutyával kapcsolatos megfigyeléseink egybecsengenek a Hagyományos Kínai Állatorvoslás idevonatkozó elveivel, miszerint a domináns viselkedésű kutyáknál gyakran jelenik olyan, allergiás hátterű elváltozás, mely nagymértékben tünetmentessé tehető az anyagcserére fókuszáló fitoterápiával, illetve ezzel egyidejűleg a bánásmód és az életmód helyes változtatásával, aminek átmenetileg része lehet a nyugtató, feszültségoldó gyógynövények etetése is.
A modern pszicho-neuro-immuno-endokrinokutyagiai kutatások sok ponton fényt derítenek erre a furcsa összefüggésre, de még sok feltáratlan információ vár megfejtésre.