A májat nem csak a testtől idegen, külső vegyi anyagok terhelik, hanem a kutya saját anyagcseréjéből felszabaduló vegyületek is. Ezek egy része lebontható (ez az előnyösebb), másik részük a biotranszformáció során válik „kidobható hulladékká”. A belső anyagcseréből származó májkárosító anyagok főleg (de nem kizárólag) akkor szaporodnak fel a vérben, amikor megbetegítő a takarmányozás, vagyis nem megfelelő a minőség, a mennyiség, az összetétel és az időzítés. Gyógynövényekkel rásegíthetünk a kutya saját méregtelenítésére.
A kutya szervezetébe a takarmánnyal, az ivóvízzel, a légzés során vagy a bőrön át szinte folyamatosan kerülnek be testidegen vegyi anyagok, amelyek lehetnek kémiai, fizikai és biológiai eredetűek. A szervezet az ártalmas anyagoktól igyekszik minél előbb megszabadulni: lihegéssel, veretékezéssel, a vizelettel vagy a bélsárral.
Az átalakítandó vegyületeknek két fő típusa van. Az endobiotikumok a szervezet normál anyagcseréje során keletkeznek, míg a - többnyire káros vagy megterhelő- xenobiotikumok a külső környezetből származó, mesterségesen előállított vegyületek.
A szervezet számára a gyógyszerek és egyes takarmány-adalékanyagok szintén „testidegen vegyi anyagnak” minősülnek, azonban ezek a termékengedélyben javasolt felhasználás mellett nem mérgezők az állatra nézve.
Az emésztőcsőből felszívódó anyagok közvetlenül a májba érkeznek. Egyes anyagokat át kell alakítani a májban, mert vagy túlzottan veszélyesek eredeti formájukban, vagy vízben részben oldhatóvá kell tenni azokat, annak érdekében, hogy a veséken át a vizelettel kiüríthetők legyenek.
A zsíroldékony vegyületek bizonyos fokú átalakítás után elsősorban az epével választódnak ki, de ezek egy része a vékonybél hátulsó szakaszából ismét felszívódhat az enterohepatikus körforgás során. A májban zajló, enzimekkel szabályozott biológiai átalakulást biotranszformációnak nevezik.
A testidegen vegyi anyagok tipikus képviselői:
növényvédő szerek (széllel sodort-belélegzett, takarmányból, kutyaséta közben megevett anyagok)
háztartási vegyszerek (fertőtlenítőszerek, ablaktisztító, mosószer, öblítő)
gépolaj, kipufogógáz (légutakon vagy bőrön át)
szervetlen porok (kvarc, szilikátok, agyag, amelyek veszélyes vegyi anyagokat is megkötnek (pl. áradás után mező, erdő talaja, növényei)
állattartásban használt gyógyszerek (antibiotikumok, féreghajtók, gyulladáscsökkentők, terápiás szerek) és takarmány-adalékanyagok
különféle gázok (ammónia, széndioxid, nitrogén-oxidok)
ápolószerek, segédanyagok (fertőtlenítő- és ápolószerek, rovarriasztók, samponok, szőrfényesítők)
épületkezelésre használt anyagok (lakk, festék, mész, pác, olaj, fertőtlenítők)
A májat terhelő anyagok nem csak a környezetből kerülhetnek be a szervezetbe, hanem a szervezeten belül, a kutya normális anyagcseréje során is folyamatosan keletkeznek. Ilyen például a fehérjetartalmú takarmányok (pl. húsok) nitrogéntartalmú vegyületeinek bomlástermékei, amely a májban is keletkezik az aminosavak lebontása során. Az ammóniát az egészséges máj karbamiddá alakítja, amely kiürül a vizelettel, azonban a májfunkciók jelentős mértékű csökkenése esetén felhalmozódik a vérben, és károsíthatja az agyat.
A takarmányozási hibákból kialakuló májterhelést az ember idézi elő.
Leggyakrabban fehérje-túletetéssel, szénhidrátok és keményítő okozta túlterheléssel, avas (romlott) olajok/zsírok etetésével, a fontos táplálóanyagokat nélkülöző étrenddel vagy akár egyes vitaminok és ásványi anyagok túladagolásával.
Számos gyógyszer kémiai átalakítása is a májban zajlik. A gyógyszerek akut terápiás szerek, amelyek erős kölcsönhatásba lépnek a szervezettel. Kizárólag adott kórképekben, adott felhasználásban és terápiás koncentrációban van gyógyászati értékük, ennél nagyobb mennyiségben viszont már toxikus (mérgező) anyagok. A máj a legtöbb gyógyszert testidegen anyagként kezeli, emiatt lebontja vagy hatástalanítja.
Felezési időnek nevezik azt az időtartamot, amely alatt a bejutott gyógyszerhatóanyag vérplazmában mért szintje a felére csökken, és ebben a májnak kiemelt szerepe van. Tapasztalataink szerint a májvédő gyógynövények tartós és intenzív felhasználása mellett egyes gyógyszerek (pl. bódítók) rövidebb ideig hatnak, vagy nagyobb dózis szükséges a megszokott hatás kifejtéséhez.
Előfordulhat, hogy annyira megbetegítő hatású a kutya takarmányozása, hogy az emésztőcső egyes szakaszai, főleg a gyomor és a belek nyálkahártyája állandó gyulladásban vannak.
Amennyiben tartóssá válik a gyulladás, az szövetelhaláshoz vezet, amely kisebb-nagyobb mértékben áteresztővé teszi az amúgy szigorúan szabályozottan működő bélnyálkahártyát. Ez az ún. szivárgó bél szindróma.
Fennállása esetén a táplálékkal bejutott toxikus vegyületek, baktériumok és allergén anyagok könnyebben, gyorsabban és igen nagy mennyiségben képesek a bélfalon keresztül a vérkeringésbe bekerülni.
A belektől a portális keringéssel útjuk a májba vezet. Ott egyrészt károsíthatják a májsejteket, másrészt a máj alulműködése esetén egy részük átalakítás és ártalmatlanítás nélkül szabadon továbbjut a keringésbe, ezzel mikro-gyulladásokat okozva a szervezetben (például a szemben, az ízületekben, a bőrben, a patákban, egyes mirigyekben, az idegrendszerben és a légutakban).
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocanini@gmail.com címen!
Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Bába András állatorvosnak és Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak, takarmánytoxikológia szakértőnek!